Zsigmond Gábor
A szövegolvasási és kottaolvasási képesség kapcsolata

 

    A tanulmány hivatkozásai:
  • Adamikné Jászó Anna (2006): Az olvasás múltja és jelene. Trezor, Budapest.
  • Asztalos, K. és Csapó, B. (2014): Online assessment of musical abilities in Hungarian primary schools – Results of first, third and fifth grade students. Bulletin of the International Kodály Society, 39. 1. sz. 3–14.
  • Babo, G. B. (2004): The relationship between instrumental music participation and standardized assessment achievement of middle school students. Research Studies in Music Education, 22. 14–26. https://doi.org/10.1177/1321103X040220010301
  • Benedekfi István és Buzás Zsuzsa (2013): Zeneművészeti szakközépiskolás tanulók kottaolvasási készségének vizsgálata szemmozgást követő módszerrel. Iskolakultúra, 23. 11. sz. 20–33.
  • Bentley, A. (1968): Musikalische Begabung bei Kindern und ihre Messbarkeit. Diesterweg, Frankfurt. https://doi.org/10.1038/301419a0
  • Block, C. C., Gambrell, L. B. és Pressley, M. (2002, szerk.): Improving comprehension instruction. Jossey-Bass, San Francisco.
  • Bormuth, J. R. (1969): An operational definition of comprehension instruction. In: Goodman, K. S. és Fleming, J. T. (szerk.): Psycholinguistics and the teaching of reading, International Reading Association, Newark, Delaware. 48–60.
  • Bradley, L. és Bryant, P. E. (1983): Categorizing sounds and learning to read – causal connection. Nature, 301. 419–421. https://doi.org/10.1038/301419a0
  • Butzlaff, R. (2000): Can music be used to teach reading? Journal of Aesthetic Education, 34. 3–4. sz. 167–178.
  • Buzás Zsuzsa és Maródi Ágnes (2018): A kottaolvasás és az orientációs képesség összefüggésének vizsgálata online tesztkörnyezetben. Gyermeknevelés, 6. 2. sz. 49–63. https://doi.org/10.31074/gyn201824963
  • Csapó Benő, Józsa Krisztián, Steklács János, Hódi Ágnes és Csíkos Csaba (2012): A diagnosztikus olvasás felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti alapok és gyakorlati kérdések. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 189–218.
  • Coltheart, M. (1972): Visual information-processing. In: Dodwell, P. C. (szerk.): New horizons in psychology. Penguin, Oxford, England.
  • D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián (2012): Az olvasásvizsgálatok eredményei. In: Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 17–81.
  • Dębska, A., Łuniewska, M., Chyl, K., Banaszkiewicz, A., Żelechowska, A., Wypych, M. és Jednoróg, K. (2016): Neural basis of phonological awareness in beginning readers with familial risk of dyslexia—Results from shallow orthography. NeuroImage, 132. 406–416. https://doi.org/10.1016/j.neuroimage.2016.02.063
  • Deutsch, D. (1999a): Grouping mechanisms in music. In: Deutsch, D. (szerk.): The Psychology of Music. Academic Press, London. 299–348. https://doi.org/10.1016/B978-012213564-4/50010-X
  • Deutsch, D. (1999b): The processing of pitch combinations. In: Deutsch, D. (szerk.): The psychology of music. Academic Press, London. 349–412. https://doi.org/10.1016/B978-012213564-4/50011-1
  • Dombiné Kemény Erzsébet (1992): A zenei képességeket vizsgáló standard tesztek bemutatása, összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalata. In: Czeizel Endre és Batta András (szerk.): A zenei tehetség gyökerei. Mahler Marcell Alapítvány – Arktisz Kiadó, Budapest. 207–244.
  • Elliott, C. A. (1982): The identification and classification of instrumental performance sight-reading errors. Journal of Band Research, 18. 1. sz. 36–42.
  • Erős Istvánné (1992): A zenei alapképesség vizsgálata. In: Czeizel Endre és Batta András (szerk.): A zenei tehetség gyökerei. Mahler Marcell Alapítvány – Arktisz Kiadó, Budapest. 183–209.
  • Erős Istvánné (1993): Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Fine, P., Berry, A. és Rosner, B. (2006): The effect of pattern recognition and tonal predictability on sight-singing ability. Psychology of Music 34. 4. sz. 431–347. https://doi.org/10.1177/0305735606067152
  • Gegenfurtner, A, Lehtinen E. és Säljö R. (2011): Expertise differences in the comprehension of visualizations: A meta-analysis of eye-tracking research in professional domains. Educational Psychology Review, 23 4. sz. 523–552. https://doi.org/10.1007/s10648-011-9174-7
  • Gönczy László (2009): Kodály-koncepció: A megértés és alkalmazás nehézségei Magyarországon. Magyar Pedagógia, 109. 2. sz. 169–185.
  • Goswami, U. és Bryant, P. (1990): Phonological skills and learning to read. Erlbaum Hove, Sussex.
  • Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
  • Gudmundsdottir, H R. (2010a): Advances in music-reading research. Music Education Research, 12 4. sz. 331–338.
  • Gudmundsdottir, H. R. (2010b): Pitch error analysis of young piano students’ music reading performances. International Journal of Music Education, 28. 1. sz. 61–70.
  • Hansen, D. és Bernstorf, E. (2002): Linking music learning to reading instruction. Music Educators Journal, 88. 5. sz. 17–23. https://doi.org/10.2307/3399821
  • Hébert, S. és Cuddy, L. L. (2006): Music-reading deficiencies and the brain. Advances in Cognitive Psychology, 2. 2–3. sz. 199–206. https://doi.org/10.2478/v10053-008-0055-7
  • Hodges, D. és Nolker, B. (2011): The acquisition of music reading skills. In: Colwell, R. és Webster, P. (szerk.): MENC handbook of research on music learning, Volume II: Applications. Oxford: Oxford University Press. 61–91. https://doi.org/10.1093/acprof:osobl/9780199754397.003.0002
  • Huron, D. (2006): Sweet anticipation, music and the psychology of expectation. MIT Press, Cambridge.
  • Huttenlocher, P.R. (2002): Neural plasticity: The effects of environment on the development of the cerebral cortex. Harvard University Press, Cambridge.
  • Janurik Márta (2008): A zenei képességek szerepe az olvasás elsajátításában. Magyar Pedagógia, 108. 4. sz. 289–317.
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2012a): A zenei képességek fejlődése és összefüggése néhány alap-készséggel – egy három hónapos zenei fejlesztő kísérlet eredményei. In: Kozma Tamás és Perjés István (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2011. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága − ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 63–80.
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2012b): Findings of a three months long music training programme. Hungarian Educational Research Journal, 2. 4. sz.
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2013): A zenei képességek fejlődése 4 és 8 éves kor között. Magyar Pedagógia, 113. 2. sz. 75–99.
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2016a): Zene és tanulás. Tanító, 54. 1. sz. 21–24.
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2016b): A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 4. 1. sz. 49–69.
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2016c): Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek zenei képességének fejlettsége. Magyar Pedagógia, 106. 1. sz. 25–50.
  • Janurik Márta, Antal-Lundström Ilona és Józsa Krisztián (2018): A zenei hallás korai fejlesztésének a szerepe a beszédészlelés fejlődésében: Egy zenei fejlesztőprogram tanulságai. Gyermeknevelés, 6. 2. sz. 64–79. https://doi.org/10.31074/gyn201826479
  • Janurik Márta és Józsa Krisztián (2018): Kihívások és lehetőségek a gyermekkori zenei nevelésben: Bevezető a tematikus számhoz. Gyermeknevelés, 6. 2. sz. 1–4. https://doi.org/10.31074/gyn2018214
  • Józsa Gabriella és Józsa, Krisztián (2014): A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégia-használat összefüggése. Magyar Pedagógia, 114. 2. sz. 67–89.
  • Józsa Krisztián (2016): Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben. Iskolakultúra, 26. 4. sz. 59–74.
  • Józsa Krisztián és Steklács János (2009): Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia, 109. 4. sz. 365–397.
  • Józsa Krisztián és Steklács János (2012): Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 137–188.
  • Karlin, J. E. (1942): A factorial study of auditory function. Psychometrika, 7. 251–279. https://doi.org/10.1007/BF02288628
  • Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zeneműkiadó, Budapest.
  • Kopiez, R. (2006): Classification of high and low achievers in a music sight-reading task. Psychology of Music, 34. 1. sz. 5–26. https://doi.org/10.1177/0305735606059102
  • Lamb, S. J. és Gregory, A. H. (1993): The relationship between music and reading in beginning readers. Educational Psychology, 13. 1. sz. 19–27. https://doi.org/10.1080/0144341930130103
  • Lehmann, C. és Ericsson, K. A. (1996): Music performance without preparation: Structure and acquisition of expert sight-reading. Psychomusicology, 15. 12–19. https://doi.org/10.1037/h0094082
  • Levin, H. és Kaplan, E. L. (1970): Grammatical Structure and reading. Basic studies on reading. (szerk.): Levin H és William J. P.: Basic Books, New York, 119–133.
  • Magne, C., Schön, D. és Besson, M. (2006): Musician children detect pitch violations in both music and language better than nonmusician children: behavioral and electrophysiological approaches. Journal of Cognitive Neuroscience, 18. 2. sz. 199–211. https://doi.org/10.1162/jocn.2006.18.2.199
  • Männel, C., Meyer, L., Wilcke, A., Boltze, J., Kirsten, H. és Friederici, A. D. (2015): Working-memory endophenotype and dyslexia-associated genetic variant predict dyslexia phenotype. Cortex, 71. 291–305. https://doi.org/10.1016/j.cortex.2015.06.029
  • Miendlarzewska, E. A. és Trost, W. J. (2013): How musical training affects cognitive development: rhythm, reward and other modulating variables. Frontiers in Neuroscience. Psychology, 7. Article 279.
  • Moles, A. (1966): Information theory and aesthetic perception. University of Illinois Press, Champaign, Illinois.
  • Mucsi Gergő (2018): A ritmikai készségek fejlődése 12 éves korig. Gyermeknevelés, 6. 2. sz. 108–118. https://doi.org/10.31074/gyn20182108118
  • Nagy József (2004): Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra 4. 3. sz. 3–26.
  • Nagy József (2007, szerk.): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged.
  • Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004a): DIFER Programcsomag: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló és Kritériumorientált Fejlesztő Rendszer 4–8 évesek számára. Mozaik Kiadó, Szeged.
  • Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004b): Az elemi alapkészségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.
  • Overy, K. (2002): Dislexia and music: From timing deficits to music intervention. Unpublished doctoral dissertation, University of Sheffield, Sheffield.
  • Overy, K., Nicolson, R. I., Fawcett, A. J. és Clarke, E. F. (2003): Dyslexia and music: Measuring musical timing skills. Dyslexia, 9. 11. sz. 18–36. https://doi.org/10.1002/dys.233
  • Pap-Szigeti Róbert, Zentai Gabriella és Józsa Krisztián (2006): A szövegfeldolgozó képességfejlesztés módszerei. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 235–258.
  • Peretz, I. és Coltheart, M. (2003): Modularity of music processing. Nature Neuroscience, 6. 7. sz. 688–691. https://doi.org/10.1038/nn1083
  • Pethő Villő, Mucsi Gergő, Surján Noémi (2018): Zene – ritmus – játék. A ritmikai fejlesztés lehetőségei, kérdései első osztályban. Gyermeknevelés, 6. 2. sz. 119–131. https://doi.org/10.31074/gyn20182119131
  • Rauscher, F. H. (2003): Can music instruction affect children’s cognitive development? Eric Digest, EDO-PS-03-12
  • Révész Géza (1916): Psychologisches Analyse eines musikalisch hervorragenden Kindes. Verlag von Veit, Leipzig.
  • Rolka, E. J. és Silverman, M. J. (2015): A systematic review of music and dyslexia. The Arts in Psychotherapy, 46. 24–32. https://doi.org/10.1016/j.aip.2015.09.002
  • Schellenberg, E. G. (2004): Music lessons enhance IQ. Psychological Science, 15. 8. sz. 511–514. https://doi.org/10.1111/j.0956-7976.2004.00711.x
  • Schnotz, Wolfgang és Molnár Edit Katalin (2012): Az olvasás-szövegértés mérésének társadalmi és kulturális aspektusai. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez az első hat évfolyamon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 87–136.
  • Schön, D., Anton, J. L., Roth, M. és Besson, M. (2002): An fMRI study of music sight-reading. Neuroreport, 13. 2285–2289. https://doi.org/10.1097/00001756-200212030-00023
  • Seashore, C. E. (1919): Measures of music talent. Academic Press, New York.
  • Siegel, L. (2006). Perspectives on dyslexia. Paediatrics and Child Health, 11. 9. sz. 581–587. https://doi.org/10.1093/pch/11.9.581
  • Sloboda, J. A. (1974): The eye-hand span - an approach to the study of sight reading. Psychology of Music, 2. 4–10. https://doi.org/10.1177/030573567422001
  • Sloboda, J. A. (1976): Visual perception of musical notation: Registering pitch symbols in memory. The Quarterly Journal of Experimental Psychology, 28. 1. sz. 1–16. https://doi.org/10.1080/14640747608400532
  • Sloboda, J. A. (1984): Experimental studies of music reading: A review. Music Perception, 2. 2. sz. 222–236. https://doi.org/10.2307/40285292
  • Stankov, L. és Horn, J. L. (1980): Human abilities revealed through auditory tests. Journal of Educational Psychology, 72. 19–42. https://doi.org/10.1037/0022-0663.72.1.21
  • Steklács János (2005): A funkcionális írásbeliség társadalmi és pedagógiai kontextusban. In: B. Nagy Ágnes és Szépe György (szerk.): Anyanyelvi nevelési tanulmányok. Iskolakultúra-könyvek 29. Iskolakultúra, Pécs. 170–183.
  • Steklács János (2009): Az olvasás kis kézikönyve szülőknek, pedagógusoknak. Hogyan olvas(s)unk? A funkcionális analfabetizmustól az olvasási stratégiákig, Okker Kiadó, Budapest.
  • Surján Noémi (2016): A zenei fejlesztés lehetőségei diszlexiás tanulók esetében. Gyermeknevelés, 4. 3. sz. 16–29.
  • Surján Noémi és Janurik Márta (2018): A zenei észlelés fejlettségének vizsgálata hagyományos és számítógépes tesztfelvétellel. Gyermeknevelés, 6. 2. sz. 32–48. https://doi.org/10.31074/gyn201823248
  • Szűts Zoltán (2011): Torlódott galaxisok– A nyomtatott szöveg és a világháló korának párhuzamai. Egyenlítő, 7–8. sz. 60–66.
  • Tallal, P. és Gaab, N. (2006): Dynamic auditory processing, musical experience and language development, Trends in Neurosciences 29. 7 sz. 382–390.
  • Tallal P. és Piercy M. (1973): Defects of non-verbal auditory perception in children with developmental aphasia. Nature, 241. 468–469. https://doi.org/10.1038/241468a0
  • Tervaniemi, M., Szameitat, A. J., Kruck, S., Schröger, E., Alter, K., De Baene, W. és Friederici, A. D. (2006): From air oscillations to music and speech: functional magnetic resonance imaging evidence for fine-tuned neural networks in audition. Journal of Neuroscience, 26. 34. sz. 8647–8652. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.0995-06.2006
  • Tierney, A. és Kraus, N. (2013): Music training for the development of reading skills. Progress in Brain Research, 207. 209–241. https://doi.org/10.1016/B978-0-444-63327-9.00008-4
  • Thompson, W. F., Schellenberg, E. G. és Husain, G. (2004): Decoding speech prosody: Do music lessons help? Emotion, 4. 1. sz. 46–64.
  • Tovey, D. (1976): Improving children’s comprehension abilities. Reading Teacher, 30. 288–292.
  • Truitt, F. E., Clifton, C., Pollatsek, A. és Rayner, K. (1997): The perceptual span and the eye-hand span in sight reading music. Visual Cognition, 4. 2. sz. 143–161. https://doi.org/10.1080/713756756
  • Turmezeyné Heller Erika, Máth János és Balogh László (2005a): A zenei képességek fejlődésének vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia, 7. 4. sz. 100–123.
  • Turmezeyné Heller Erika, Máth János és Balogh László (2005b): Zenei képességek és iskolai fejlesztés. Magyar Pedagógia, 105. 2. sz. 207–235.
  • Turmezeyné Heller Erika (2007): A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tagozatos életkorban. PhD-disszertáció. Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete, Pszichológiai Doktori Program, Debrecen.
  • Turmezeyné Heller Erika (2009): A zenei tehetség és az általános intellektuális képességek kapcsolata. Tehetség, 17. 3. sz. 7–9.
  • Turmezeyné Heller Erika és Balogh László (2009): Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés, Kocka kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philolospher University in Nitra, Debrecen.
  • Turmezeyné Heller Erika és Máth János (2014): A zenei írás-olvasási képesség fejlődésének longitudinális vizsgálata 2–8. osztályosok körében, Géniusz műhely 9., MATEHETSZ, Budapest.
  • Tyeplov, B. M. (1960): A zenei képességek pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Waters, Townsend és Underwood (1998): Expertise in musical sight reading: A study of pianists. British Journal of Psychology, 89. 1. sz. 123–149. https://doi.org/10.1111/j.2044-8295.1998.tb02676.x
  • Weaver, H. E. (1943): A survey of visual processes in reading differently constructed musical selections. Psychological Monographs, 55. 1–30.
  • Wolf, T. (1976): A cognitive model of musical sight-reading, Journal of Psycholinguistical Research, 5. 143–172.
  • Zatorre, R. J. (2005): Music, the food of neuroscience? Nature, 434. 313–315. https://doi.org/10.1038/434312a
  • Zatorre, R. J. és Krumhansl, C. L. (2002): Mental models and musical minds. Science, 298. 5601. sz. 2138–2139.
  • Ziegler, J. C. és Goswami, U. (2005): Reading acquisition, developmental dyslexia, and skilled reading across languages: A psycholinguistic grain size theory, Psychological Bulletin, 131. 1. sz. 3–29.

Kiadja az ELTE TÓK.

DOI 10.31074
Felelős kiadó:
Márkus Éva dékán
Szerkesztőbizottság tagjai:
Csíkos Csaba
Dávid Mária
Hunyady Györgyné
Józsa Krisztián
Kéri Katalin
Kollár Katalin
F. Lassú Zsuzsa
Lénárd András
Orosz Ildikó
Pálfi Sándor
Perlusz Andrea
Pintér Krekity Valéria
Podráczky Judit
Barbara Surma
Szabolcs Éva
Főszerkesztő:
Endrődy Orsolya
Szerkesztő:
M. Pintér Tibor
Szerkesztőség címe:
1126 Budapest,
Kiss J. altbgy. u. 40.
Telefon: 487-81-00
E-mail:
gyermekneveles@tok.elte.hu
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
H—1126 Budapest | Kiss János altbgy. u. 40. | tel: 487-81-00 | fax: 487-81-96
© ELTE TÓK 2012 | E-mail: gyermekneveles@tok.elte.hu
webadmin