Gombos Péter
A gyermekirodalom nyelve(zete)

 

Absztrakt:

A téma szűkítésének indoklása után elsőként a mesék nyelvezetét mutatom be. Sorrendben a népmese, az irodalmi népmese, a verses mese és a modern mese (elsősorban) nyelvi sajátosságait veszem górcső alá. A tanulmány második fejezete az ifjúsági regényekkel foglalkozik, elsősorban azzal, hogy hogyan jutottunk el egyfajta patetikus-decens nyelvhasználattól a kortárs próza szókimondásáig. A harmadik rész a gyermeklíra nyelvi sajátosságainak változását mutatja be, a kezdetektől napjainkig. Természetesen kiemelt helye van itt Weöres Sándornak, akinek Bóbita, illetve Gyümölcskosár című kötete több idézett szerző szerint is egyfajta cezúrát jelent a magyar gyermekköltészetben. Az összegzésben először egy angol nyelvterületen megjelent érdekes „kísérletről” számolok be, amely projekt azt célozta meg, hogy jeles szerzők egy kötött, előre leírt szólistát használva alkossanak műveket. A vállalkozás nem lett, nem lehetett sikeres. Ahogy az végkövetkeztetésként a magyar gyermekirodalom kapcsán is megfogalmazódik: nem a nyelvezet a releváns különbség a felnőttirodalomhoz képest.

Kulcsszavak:

gyermekirodalom, a mesék nyelvezete, a magyar gyermekpróza nyelvezete, a magyar gyermeklíra nyelvezete

***

The language of children’s literature

Abstract:

After justifying the reason why I narrowed down the topic, I am going to present the language of tales, emphasising the linguistic characteristics of folk-tales, literary folk-tales, poetic tales and modern tales. The second chapter of the study deals with young adult novels, more specifically with the process in the course of which we arrived from a pathetic-decent use of language to the bluffness of contemporary prose. The third chapter discusses the changes of the linguistic characteristics of children’s poetry from the beginnings till today. Weöres Sándor has a distinguished role in this process, whose volumes such as Bóbita and Gyümölcskosár stand as a caesura in Hungarian children’s poetry according to several authors cited below. In the summary I am going to talk about an experiment carried out on Anglo-Saxon territories, which was constricting prominent authors to use a given list of words in their works. The initiative was not and could not be successful. As a conclusion, I would claim that the relevant difference between children’s literature and literature for adults is not the language.

Keywords:

children's literature, language of tales, language situation of Hungarian literature, language of children's poetry, language of children's prose

***

Hivatkozás a tanulmányra:
Gombos Péter (2018): A gyermekirodalom nyelve(zete). Gyermeknevelés, 6. 3. sz., 148–158.

DOI:
https://doi.org/10.31074/20183148158

***

A tanulmány hivatkozásai:

***

A tanulmány megtekintése:

***

Vissza az aktuális számhoz:

Kiadja az ELTE TÓK.

DOI 10.31074
Felelős kiadó:
Márkus Éva dékán
Szerkesztőbizottság tagjai:
Csíkos Csaba
Dávid Mária
Hunyady Györgyné
Józsa Krisztián
Kéri Katalin
Kollár Katalin
Lénárd András
Orosz Ildikó
Pálfi Sándor
Perlusz Andrea
Pintér Krekity Valéria
Podráczky Judit
Barbara Surma
Szabolcs Éva
Főszerkesztő:
F. Lassú Zsuzsa
Szerkesztő:
M. Pintér Tibor
Szerkesztőség címe:
1126 Budapest,
Kiss J. altbgy. u. 40.
Telefon: 487-81-00
E-mail:
gyermekneveles@tok.elte.hu
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
H—1126 Budapest | Kiss János altbgy. u. 40. | tel: 487-81-00 | fax: 487-81-96
© ELTE TÓK 2012 | E-mail: gyermekneveles@tok.elte.hu
webadmin